Nagymaros – Zebegény – Nagymaros
2009. 01. 17. (szombat)
Nagymaros (S) – Szt. Mihály-hegy (S+) – Zebegény (K+) – Köves-mez? (K) – Nagymaros
- Túratáv : 9 km
- Túravezet? : Beck László
- Találkozás : 8,45 óra – kor Szentendrén a Visegrád felé induló autóbusznál
- Költségek : 1 000,-Ft/diák – 1 500,-Ft/f? feln?tt (VOLÁN, KOMP)
- Visszaérkezés : 18,00 órára, Szentendre HÉV végállomás
50%-os utazási költség összesen: ≈ 1 000,-
100%-os utazási költség összesen: ≈ 1 500,-
Nagymaros
Árpád-kori település, történelme szorosan összefügg Visegrád történelmével. 1324-ben, Károly Róbert királysága idején városi rangra emelkedett. Török id?kben hódoltság alá esett, lakosságának nagy része elmenekült. A kuruc – labanc harcok idején, 1709-ben pestisjárvány súlytotta. A csapások után erdélyi magyarok és a Rajna vidékér?l német családokat telepítettek le, akik újrahonosították a sz?l?- és gyümölcstermesztést. Károly Róbert idején telepített gesztenyés utóda ma is létezik. A vasútállomástól kiinduló Fehérhegy utcában löszfalba vájt hajdani barlanglakásokat láthatunk.
Zebegény
Az Árpád-korban, a mai település déli részén feküdt a Baranya megyei Zebegény (ma Szebény) bencés monostor szerzeteseinek Almás nev? faluja. Kés?bb a baranyai települést?l örökölte a szláv Zbygnív személynévb?l származó Zebegény nevet. 1735 táján erd?munkához ért? szlovákok és magyarok, majd nagy számban németek érkeztek. Fejl?dését nagymértékben segítette a Pest – Vác vasútvonal Pozsonyig tartó meghosszabbítása is.
A kálvária-dombi klasszicista kálvária-kápolna és a stációk 1853-ban épültek, a domb lábánál Sziklakápolna áll. A közelében trianoni és els? világháborús emlékm?, mellettük országzászló áll.
Sz?nyi István (1894 – 1960) fest?m?vész 1924-t?l haláláig itt élt és alkotott. Egykori lakóháza és m?terme a Sz?nyi István Emlékmúzeum. A múzeummal szembeni kis utcában az 1800 körül emelt ipari m?emlék malom áll. Olasz szakemberek irányításával 1851-ben épült a hétnyílású boltozatos klasszicista Héthíd (Viadukt).
A település feletti Szent Mihály-hegy üregeiben felfedezhet?k a hajdani remetelakok maradványai.