2020.01.11.
Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet.
És mivel etessünk?
Egyre szélesebb körben kapható a cinkegolyóhoz hasonló kiszerelésű hálós „mogyorógolyó” etető is – a lehetőségekhez mérten inkább ezt az etetési módot mellőzzük. Ezek az etetőhálók, ha kiürülnek, kinn is maradnak a fákon – zászlóként lengeti a szél.
A napraforgó és a köles – valamint egyéb apró szemű mag – mellett természetesen a natúr – nem sózott, nem pörkölt – dió, fekete dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pisztácia stb. is potenciális téli madáreleség. Ezek az olajos magvak azonban jóval drágábbak a napraforgónál, ezért inkább kiegészítőként alkalmazhatóak az etetőkön.
Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is
etethetünk – ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk.
Útvonal: Pilisszentkereszt (K) – Kakas-hegy – Zsivány-sziklák (PO) – Márton-rét – Rezső-kilátó – Dobogókő
(rossz idő esetén: Rezső-kilátó kimarad – és mi a rossz idő?)
Túratáv: 5 km
Szintemelkedés: 250 m
Volánbusz indul: 08:55 Pomáz, HÉV állomás
Visszaérkezés: Dobogókőről minden órakor indul Volán-járat Pomázra
A néhány kilométeres gyalogséta után a madarakról, a madáretetésről szóló vetítettképes előadásban lehet részünk 11:00 órától a Dobogókői Menedékházban, címe:
„Amit a madarak etetéséről tudni kell.”
(Mikor, mivel, miért, miből etessünk?)