Rakétabázisok a Pilisben
2014. 02. 01.
Az útvonal:
Pilisszentlászló, Hegytet? – Pap-rét – Urak asztala, egykori honvédségi terület – vissza az Ötszög?-rétig – leereszkedve a K+ jel? turistaútra – József-forrás – Dunabogdány
Találkozó: 2014. 01. 31. Szentendre, Pilisszentlászlóra induló autóbusznál, 8:50-kor.
Túratáv: 15 km
Szentendrére visszaérkezés: kb. 16,00 óra
Dunabogdányból Szentendrére autóbusz: 15:36; 16:31; 16:36; 17:36;
Rakétabázisok egykoron…
Noha csak néhány betonkocka, szögletes betonbunkerek. Több, mint egy romhalmaz, de mégis maga a történelem. Egy szelet a közelmúltunkból, melyet olyan sokszor emlegetnek mostanság. Nagy titkok tudói a falak. S ha minden titkukat nem is árulják el, sokat mesélhetnének az akkori dolgokról. Beszélhetnének tisztekr?l-közkatonákról, rendszerváltásról, az ilyen bázisokat igencsak jellemz? talajszennyezésr?l, mely itt maradt, adva ezzel nem kevés munkát a kármentesít?knek. S talán arról is, hogyan néptelenedtek el. Ilyesféle gondolatok fogalmazódtak meg bennem, amikor pár éve egy gyalogtúrán a Pilis-tet?n jártunk.
Régen ilyen rakétabázisok látták el els?sorban Budapest légvédelmét. Volt Vácegresen, Zsámbékon, a Pilisben az Urak Asztalán, a Pilis-tet?n és Lom-hegyen. S még ki tudja hány helyen? Kísérteties területek ezek. A fegyverzetnek h?lt helye, minden, ami használható volt elvittek, még a kábelt is a földb?l. Üresen tátongó rakétasilók. Egy siló két részb?l áll, egyik tároló, a másik egy különálló ajtóval leválasztott helység ahol az oda beosztott tartózkodhatott. Felülr?l talajjal fedték be, e fölé egy valószín?leg szell?z? nyúlt – ami menekülési útként is használható volt.
Az irodaépületnek is már csak falai düledeznek. Állnak, mint régi kor tanúi. Némán várják a pusztulást, míg egyszer végleg a feledés homályába vesznek. Vagy mégsem? Zsámbékon alkotócsoport m?vésztelepe m?ködik egy ilyenben. S biztos akad olyan is, akinek jól esik körbenézni olyan helyen, ahol szinte megállt az id?.
Ezek a katonai bázisok jellemz?en nem a városok szélén kerültek telepítésre, hanem a középkori várakhoz hasonlóan általában hegycsúcsokon, magaslatokon, vagy a nagy semmi közepén, az erd?ben bújnak meg. Régen szupertitkosak voltak, így kell?keppen misztikusak. Mára már szinte csak a fedezékek betonfalai maradtak meg, illetve van ahol már az sem. Néhányat még ?riznek, de a legtöbb szabadon bejárható. Mindegyikhez aszfaltos út vezet. A légvédelmi rakéta bázisokon Dvina és Volhov közép-hatótávolságú és a Nyeva rövid-hatótávolságú rakéták voltak rendszerben. Vannak még az RT. azaz “Rádiótechnikai” egységek bázisai, itt “csak” radarok voltak, amelyek felderítették a célokat és riasztották a rakéta osztályokat.
Érd-Parkvárosban volt a 11. Légvédelmi Dandár központja, innen irányították a Budapest légvédelmét. Az egész ország légvédelmet pedig a Villányi úti “Sziklából” irányították.
A 70-es évek vége, a 80-as évek elején Budapest körül kett?s gy?r?t alakítottak ki a Nyeva és a Volhov osztályokból. Külön csapat védte Dunaújváros, Paks és Százhalombatta, külön egy Miskolc ipari létesítményeit, és külön egy Budapestet.
A régi – hatvanas évek elején telepített – osztályoknál általános volt, hogy egy kupacba telepítették a lakótelepet, a laktanyát és a technikai területet.
Sajnos az etyeki bázist már megsemmisítették, ott épült meg az „Etyekwood” filmstúdió.
Az Állami Vagyonügynökség több bázist is szeretne eladni, de eddig nem akadt vev?. Talán jobb is így, mert ezek a XX. századi várak kapnak némi haladékot. Fél?, hogy úgy fogunk járni ezekkel, mint a középkori várakkal, amiket az elbukott szabadságharcok után felrobbantottak, így mára csak néhány üszkös k?fal jelzi emléküket.
Urak-asztala, az egykori katonai bázis
A Hegytet? erdei parkolóból – a Pap-rét érintésével – az 593 m magas Urak-asztalára juthatunk, ahol az elhagyott, egykori légvédelmi rakétabázist találjuk. A parkolótól a bázisig végig aszfaltút vezet, közben több kicsi tó és kisebb-nagyobb rét mellett haladhatunk el. Közülük a legismertebb a Pap-rét, ahonnan több irányba is vezetnek turistautak. Miel?tt felérünk a bázis bejáratához, kicsit felkapaszkodunk az út melletti hegygerincre, ahonnan némi – bár csak nagyon kicsi – kilátás adódik a még lombkorona nélküli kopasz fák között. A bázis egyre inkább megváltozik, fogyatkozik, a fémkorlátok, fémlépcs?k sorra elt?nnek. Úgy t?nik a fémgy?jt?k ide is eltaláltak, bár biztosan nem kisdobosok vagy úttör?k voltak.