Sivatag erdő volt, és itten a Bértzek
Meredekek voltak. Kő sziklák, mint Értzek
Állottak; közöttük Bik fák allyig fértek,
Sugár magos Fenyők majd fellegig értek.
Imígyen emlékezett vissza jó Gvadányi uram a Vértes sűrű és akkoron még vad erdőségeiben tett vándorlásáról. Azóta persze már jámborabb lett e táj, ahová most kedvesen szelíd barangolásra csábítalak benneteket. Remélhetőleg szép, madár-dalos tavaszi erdőben tekergünk, olykor jelzetlen ösvényeken is. Pihenőt a körtvélyesi kápolnánál tartunk.
Túraútvonalunk: Szár, vasútállomás – Szár – Nagy-Csákány oldala – Körtvélyes – erdei temető – kilátó – Mária-szakadék – Csákányos-puszta – Szárliget (söröző és vasút).
Túratáv: 15 km, emelkedő 270 m.
Útvonalunk többnyire kényelmesen járható, csak a Mária-szakadékban kell olykor-olykor a lábunk elé nézni.
A túrát Vuray György vezeti.
Találkozás: (megváltott jegyekkel) április 29-én, vasárnap, a Déli pályaudvaron 08:15-ig, a vonat végénél.
(A jegyek ára oda-vissza 2000 Ft.) Szárligetről minden óra 49 perckor indul Budapestre a vonat.
CSÁKÁNY: hegyes, völgyes erdőségből álló puszta, Komárom most Esztergom vármegyében. Van kevés szán-tófölde, melly a körtvélyesi majorsághoz tartozik és rétje, van szép bikkes erdeje.
Hegyei a Mészáros és Hárs-hegy; van hegyi patakja is, mely területét középen futja át.
KÖRTVÉLYES: (Felső és Alsó), derék puszta most Esztergom vármegyében. Felső-Körtvélyesnek van major-sága, mellyben váltógazdaság és juhtenyésztés űzetik. Téresfekvésű szántóföldei, kevesebb erdősége határozzák ezen 3400 holdból álló, egy taggá vált két pusztát. A jármos ökrök istállón tartatnak zöld takarmányon; van itt még terjedelmes gyümölcsös kert is, leginkább nyári gyümölcs termesztésre intézve. Megjegyzést érdemel, hogy a fekvés magassága miatt a vegetatio közönségesen 8-12 nappal hátramarad.