2013. 01. 26. (szombat)
Nógrád (K) – Nagy-K?-hegy (K) – Magyarkút (P) – Ver?ce
Túratáv : 12 km
Túravezet? : Tombor Zsuzsa
Találkozás : 7,45 óra – kor Nyugati pu. Nógrád felé induló vonatnál, megvásárolt menetjeggyel
Költségek : 1 000,-Ft/diák – 2 000,-Ft/f? feln?tt (MÁV)
Visszaérkezés : 16,00 – 19:00 óra között a Nyugati pu-ra. végállomás
Jelentkezés : 2013. 01. 25.-én 20,00 óráig
Menetrend Honnan ind. hova érk. díj 50% 100%
________________________________________________________________________________________________
Budapest Nyugati pu. ( 8,07) – Nógrád ( 9,16) 570,- 1 130,-
Ver?ce (15:18) – Budapest nyugati pu. (15:54) 430,- 850,-
(16:18, 17:18, 18:18)
________________________________________________________________
50%-os utazási költség összesen: ≈ 1 000,-
100%-os utazási költség összesen: ≈ 2 000,-
Nógrád
A vár és a Kálvária-domb között, a vasút mentén található a nevezetes forrás a Csurgó. Vizét ma is el?szeretettel viszik haza a nógrádiak, de más falvakból, városokból is át-át kirándulnak egy kis friss forrásvízért. A forrás szerepel az országos forráskataszterben, vizét rendszeresen vizsgálják, és jónak találják. A képvisel?-testület a forrás jelent?ségére való tekintettel 2005. év decemberében úgy döntött, hogy helyi védelem alá helyezi a Csurgó forrást, vagyis a forráshoz tartozó mindennem? természetes és mesterséges vízgy?jt?, víztartó képz?dményt, létesítményt (kutakat, vezetékeket, kifolyót, stb.).
Nógrád vára hazánk legrégibb k?várai közé tartozik a szabálytalan alaprajzú, bels?tornyos és bels? várból álló formájával. A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott. Az er?sség a megye legrégebbi vára, az Árpád-házi királyok idején ispánsági székhely volt. 1544-ben a császári vár?rség megszökött, a török harc nélkül foglalta el. Pusztulását végül az 1685-ben egy villámcsapás okozta, a keletkezett t?zben a tárolt l?por felrobbant, a török is elhagyta a lakhatatlan várat. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a fejedelem többször sürgette Bottyán generálist a török id?kben megsérült vár kijavítására és felépítésére. A vár kapitánya Földváry László 1709 májusában azt jelentette Bercsényinek, hogy azt Károlyi János megtekintette és jónak találta. A vár meger?sítése azonban nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok végleg szétrombolták.
Ver?ce, Magyarkút
Gorka Múzeum (Cím: Szamos u. 22.)
Gorka Géza (1894-1971) úttör? szerepet vállalt a magyar kerámia történetében. Tevékenységének köszönhet?en a magyar képz?m?vészetnek ez az ága is önálló területként emelkedhetett világszínvonalra. Gorka mesterlegényként a paraszti fazekasság megismerésével kezdte pályáját. Fels?fokú tanulmányait a Budapesti Képz?m?vészeti Akadémián szerezte meg, majd németországi szakmai gyakorlata során ismerkedett meg a huszadik századi kerámia legfrissebb áramlataival. Németországból hazatérve Ver?cén telepedett meg, ahol családjával élt és dolgozott egészen haláláig.
Gorka életm?ve a magyar m?vészettörténet számára is bebizonyította, hogy a kerámia önálló m?vészeti ágnak tekintend?. A paraszti tradíciókra épül?, majd mezopotámiai, egyiptomi, perzsa és reneszánsz elemekkel b?vül? motívumkincse a huszadik század technikájával ötvöz?dve sajátosan egyedi és páratlan életm?vet hozott létre. Visszafogottság, nyugodtság, harmónia és szépség jellemzik munkáit.
Huszár (Pufi)-kastély
A külföldön Puffy néven híressé váló burleszk-színész 1884-ben Budapesten született Huszár Károly néven. Harminc éves, amikor pályája hirtelen magasba szökken: az els? magyar némafilm f?szerepl?je lesz (Pufi cip?t vesz, 1914, 3 perc). Magyarországi szereplései után külföldön, többek között Amerikában is szerencsét próbál, és sikerei egymást követik. A harmincas években vásárolja meg a Ver?ce és a Dunakanyar egyik legszebb pontján álló impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen tölti szabadságát. Gyakori vendégei közé tartozik többek között Karinthy Frigyes író is, aki két tárcanovellájában is megörökíti Pufi alakját (Levél a faluból, Rákászok). Pufi személye a falu számára is emlékezetes maradt, legendás étvágyáról sokat tudnának elmondani az id?s ver?ceiek. Huszár Károly 1940-ben hal meg, Tokióban.
Migazzi-kastély
Az épület el?történetével kapcsolatban kevés hiteles adattal rendelkezünk. Egyes feltételezések szerint az épület alapjául egy római kori ?rtorony szolgált, amelynek bizonyos részletei ma is láthatók még a kazánház falába beépítve. A középkorban a torony romjain Hunyadi Mátyás építtet vadászkastélyt, a kastély parkjában pedig fát ültet, ami a mai napig megtalálható az Expressz tábor területén. 1526 után három alkalommal rendeztek országgy?lést a kastély alatti területen, az átkelést pedig egy ideiglenes Duna-híd segítette el?. A híd az épülettel együtt a török korban teljesen elpusztult. A jelenleg álló kastélyt gróf Migazzi Kristóf olasz származású püspök, kés?bb bécsi érsek emeltette 1769-ben, barokk stílusban. Tervez?je Izodore Canevale, a híres olasz építész, aki a váci Dómot tervez?je is volt. Fél évszázaddal kés?bb klasszicista ízlés szerint átalakították. Híres bérl?i közé tartozott Zubovics Fedor huszárkapitány, akir?l sok igaz és legendás történet maradt fenn a környéken. Az ? szolgálatában állt Sisa Pista, a börzsönyi betyár. A huszadik században papi otthonként, majd menekültotthonként funkcionált, míg 1954-t?l máig a váci püspökség kezelésében nyugdíjas és beteg szerzetesn?k számára biztosít otthont.
Öreg rádiók kiállítása
Ha kíváncsi rá, hogy el?deink milyen készülékek segítségével tájékozódhattak a világ eseményeir?l, a II. Világháborúról, 1956-ról, vagy éppen a 1968-ról, a Ver?cei M?vel?dési házban az Öreg Rádiók Kiállítást nem szabad kihagynia! Itt ugyanis megnézheti, meghallgathatja a számtalan öreg, és még öregebb rádiót, melyeket sok-sok év kutató munkájával sikerült Perneky Sándornak, a gy?jtemény tulajdonosának egybegy?jteni.
A magyarországi rádiós m?sorszolgáltatás 1925. december elsején kezd?dött és még ugyanebben az évben elindult a m?sorvev? rádiógyártás is. E korai id?b?l származó „matuzsálem-korú” hazai és külföldi készülék is megtekinthet? a kiállításon. Bemutatásra kerülnek továbbá a rádióval kombinált elektromos gramophonok, lemezjátszók, szalagos magnók, valamint ezek javításához használt mér?m?szerek. Nyomon követhetjük az elektroncsövek fejl?dését és bemutatásra kerül a még fellelhet? korabeli szakirodalom is. Ezek egyes darabjai igazi csemegeként szolgálnak, a rádiózás fejl?dését megismerni vágyó érdekl?d?knek.
A gy?jteményben található Orion, Vadásztölténygyár, Videoton, Terta, RÁVA, Philips, Telefunken, F?városi Finommechanikai Vállalat, BRG, Eumig, Elprom, EAW, RFT, Grundig, és Orion-EMG készülékek látványa és hangja kiválóan reprezentálja, a kort, melyben gyártották és használták ?ket.
A kiállítás, a rádiótechnika fejl?désének bemutatásán kívül alkalmas egy kis visszatekintésre a z?rzavaros huszadik századra, mely a széleskör? kommunikáció térhódításának a százada is volt, s amiben óriási szerep jutott a rádiónak.
Ver?ce Község M?vel?dési Ház és Könyvtár
Öreg rádiók kiállítása
Perneky Sándor magángy?jteménye
Cím: 2621 Ver?ce, Árpád út 21.
Telefon: 27 350 130 , 27 350 130, 30 2459 118 , 30 2459 118