F?városi Vízm?vek védterülete
2008. március 15.
A Szentendrei-sziget Érzékeny Természeti Terület természet-földrajzilag az Alföld észak-nyugati kapuja. Mai formáját a szél és a Duna évezredes munkája alakította ki. A terület vízviszonyait ma is dönt?en a Duna határozza meg.
Itt található Budapest legf?bb vízbázisa: parti sz?rési kútjai napi hatszázezer köbméter kristálytiszta ivóvízzel látják el a f?várost és a közeli településeket. E vízbázis védelme rendkívül fontos, hiszen elég azt egyszer elszennyezni, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon.
Az eredeti ártéri növényzet füzes bokrosai, puhafás és keményfás ligeterdei az emberi behatás eredményeként mára megritkultak, helyüket szabályos id?közönként vagy alkalomszer?en víz járta nedves rétek foglalták el.
A mélyebb részeken t?zeges foltokon mocsárrétek találhatók. Magán a szigeten 25 védett növényfaj tenyészik, közöttük két szigorúan védett faj a gyapjas gy?sz?virág és a homokpuszta-gyepeken el?forduló csikófark.
A Szentendrei-sziget a költöz? madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása a Duna mentén.
A területen 205 madárfaj fordul el?, amelyb?l 104 rendszeresen költ.
Program és útvonal
Találkozás: 10,00 órakor Szentendre HÉV végállomás
Túratáv : 35 km
Költség : 350,-Ft + fagyipénz (süti, pogácsa, a kívánt rész kiemelve!)
Útvonal : Szentendre HÉV – Határcsárda RÉV – Szigetmonostor – Alsó-Merzsán – Horány – Surány – Váci RÉV – Tahitótfalu – Tahi – Leányfalu – Szentendre
Visszaérkezés : délután 15,00 – 16,00 óra között
Hozzatok: innivalót, ennivalót, es?kabátot és fejvéd?-sisakot és nem árt, ha van jól látható fényvisszaver? mellényed, amit fel is veszel!
Fontos: csak kifogástalan, jó állapotban lév? – cseng?vel, els?-hátsó jó hatásfokú fékkel, fényvisszaver?vel ellátott – kerékpárral indulj útnak.
Az sem árt, ha Te magad jó er?ben vagy!